Figyelem! A weboldalon található információk kizárólag edukációs jellegűek, nem helyettesítik a szakemberrel történő egyéni konzultációt és kivizsgálást.

Hogyan tovább?

Daganatos betegek esetén gyakran okoz bizonytalanságot, hogy hogyan tovább a kezelések után. A fő irány hosszútávon az egészségtámogató életmód kialakítása. Amikor megszületik az elhatározás az egészségtámogatásról, akkor gyakran az étrend az, ami először a figyelem középpontjába kerül. De mielőtt szó esne az egészség támogatásáról: Mi is az egészség?

Ha a leggyakrabban használt WHO definíciót vesszük, akkor „Az egészség a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán betegség- vagy fogyatékosság-nélküliség.” Ez segít rávilágítani, hogy az egészségvédelem sokkal összetettebb és széleskörűbb például pusztán a tápanyagoknál, így mindenekelőtt érdemes egy rövid kanyart tenni ebbe az irányba is.
Fontos tudatosítani, hogy a mentális és a testi egészség ugyanolyan fontos, így érdemes igyekezni, hogy az egyik támogatása ne menjen a másik rovására, amely visszacsatolva negatívan hathat az egész rendszerre.
Na de miket sorolhatunk az egészségtámogatás alapjaihoz?

Alvás:

A megfelelő alvás javíthatja az agyműködést, a memóriát és a problémamegoldó képességet. Erősítheti az immunitást, segítheti a tudatos figyelmünk fenntartását (akár éhség- és teltségérzet esetén is) és csökkentheti a stresszszintet. A krónikus alvászavarok, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és pihenés nagy mértékben befolyásolhatja a krónikus betegségek (magas vérnyomás, egyéb szív és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, stroke stb., cukorbetegség, szorongás, depresszió, pszichiátriai betegségek) kialakulását vagy súlyosbodását.

Megfelelő mennyiség: az ajánlott alvásidő átlagosan 7-9 óra 18 és 64 év között.

A megfelelő minőség: általában mély alvás, kevesebb fél óránál az elalvás ideje, könnyen alszol vissza éjjeli felébredés esetén, reggelente jellemzően nem ébredsz korábban a tervezettnél, általában jó a közérzeted, elégedett vagy a szellemi teljesítményeddel, általában energikus vagy, nincs szükséged valamilyen szerre az alváshoz (nyugtató, altató, alkohol, esetleg drog).

Stressz- és érzelemkezelés:

A stresszhelyzeteket, az úgynevezett stresszorokat kizárni nem tudjuk az életünkből, azonban a krónikusan fennálló kezeletlen stresszhelyzetek széleskörű negatív hatást fejtenek ki az egészségünk minden területén. Így az elkerülésre törekvés helyett meg kell találnunk a számunkra megfelelő stresszkezelő technikákat és meg kell tanulnunk alkalmazni azokat a mindennapjaink során, ahogyan az érzelmeink elfogadását és gyengéd, megértő kezelését is el kell sajátítanunk. És fontos felismerni, hogy elegendő-e a megtalálható stresszkezelő technikákat beilleszteni a mindennapokba (például légzésmeditáció, autogén tréning technikák, mindfulness meditációk, testmozgás, zenehallgatás, nevetés, beszélgetés stb.), vagy szükség van esetleg egy szakember segítésére, hogy személyre szabottabb legyen a fejlődés módja stresszkezelés (vagy akár az érzelemkezelés), és a megküzdési stratégiák területén.

Élvezetes, rendszeresen végzett testmozgás:

Segíthet csökkenteni a mentális leépülés, vastagbélrák, szorongás és depresszió, méhtestrák, szívbetegségek, az inzulinrezisztencia, tüdőrák, csontritkulás és csonttörések, a stroke és a II. típusú cukorbetegség kockázatát. Hosszútávon pozitívan hathat a szürkeállomány állapotára, a memóriára, a bél mikrobiom állapotára, a jóllakottság jelzések felismerésére, a szív és érrendszer állapotára. Rövidtávon pedig jó hatással lehet az erőnlétre, az egyensúlyra, a hangulatra, az állóképességre, az étvágy szabályozására, a stressz tűrőképességre és az alvásminőségre.

Rendszeres részvétel szűrővizsgálatokon:

A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes. Erre nagyon sokszor nem helyezünk hangsúlyt, pedig az időben felismert megbetegedések kezelhetősége sok esetben sokkal jobb, és nagy mértékben csökkenthető az esetleges szövődmények kialakulása.

A dohányzás kerülése:

Vitathatatlan tény, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja minden nikotin- és dohánytermék kerülése, azaz a rá nem szokás, a már dohányzók esetében pedig ezen termékekről való teljes leszokás. Persze tudom, hogy ezt nagyon könnyű mondani, de ennél sokkal összetettebb a helyzet. Amennyiben az (amúgy egyértelműen és messzemenően a legjobb megoldást kínáló) dohányzásról való leszokás nem kivitelezhető, akkor a kevésbé káros alternatívák járulhatnak hozzá az ártalomcsökkentéshez. Ez azonban csak azoknál jelenthet megoldást, akik egyébként folytatnák a dohányzást, hiszen a leszokásnál nincsen jobb választás.

Társas kapcsolatok ápolása:

Ha olyan emberekkel vagyunk kapcsolatban, akik felé maximális bizalommal fordulhatunk és megoszthatjuk velük titkainkat, a velünk történt eseményeket és az azok által kiváltott érzelmeket, félelmeket, gondolatokat, akkor ez nagyban hozzájárulhat az egészségünk és életminőségünk javulásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mély emberi, baráti, családi kapcsolatok éppen önmagunk felvállalása, megmutatása miatt olyan fontosak a mentális egészség szempontjából.

Étrend:

Kiindulásként az egészségtámogató étrendi irányelvek (MDOSZ Okostányér) követése javasolt a mindennapok során.

Zöldséget minden főétkezés tartalmazzon lehetőség szerint, minél többféle színűt, fajtát különböző módon elkészítve. Gyümölcsöket tízóraira, uzsonnára, salátaként, desszertként, kásák tetejére, palacsintába stb. érdemes fogyasztani, elsősorban friss idényjellegűt. Egy adagnak felel meg legalább 10 dkg friss, párolt vagy főtt zöldség/gyümölcs. Hetente 2-3 alkalommal kis maréknyi sótlan olajos mag is fogyasztható. Tehát naponta 4 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott, melyből legalább egy adag nyers legyen.

Napi 3 adag gabonaféle fogyasztása ajánlott, melyből naponta legalább egy alkalommal javasolt teljeskiőrlésű termék fogyasztása, ha nincs kizáró ok. Lehetőség szerint a finomított gabonaféléket teljesértékűekkel érdemes helyettesíteni (teljes kiőrlésű pékáru, tészta, keksz, gabonapehely, barna rizs). Jó választás a durum tészta és a basmati rizs is.

Lehetőség szerint minden főétkezés tartalmazzon teljesértékű fehérjét, például húsokat, húskészítményeket, halat, tojást, tejet, tejtermékeket legalább 1 adag (1 adag: 2 dl tej/joghurt/kefir vagy 5 dkg túró vagy 3 dkg sajt vagy 1 tenyérnyi szelet (10 dkg) hús vagy 1 szelet (15 dkg) hal vagy 3-4 szelet (5 dkg) felvágott vagy 1 db tojás), de inkább másfél adag mennyiségben. A fehérjebevitel növelése azonban önmagában nem olyan hatékony, fontosak a fehérje hasznosulását segítő tényezők is. Így a főétkezések legyenek komplettek, azaz tartalmaznak valamilyen zsiradékot is, és lehetőség szerint teljesértékű (tk) szénhidrátforrásokat, valamint 10-15 dkg mennyiségben zöldséget. Valamint érdemes legalább az egyik kisétkezést is kiegészíteni valamilyen állatieredetű fehérjeforrással (joghurt, kefir, túró, sonka, tej). És/vagy testmozgás után fél órán belül érdemes körülbelül 15-20g fehérje tartalmú élelmiszert elfogyasztani.

De ezen felül milyen tényezők is befolyásolhatják a daganatos betegségeket?

Kockázati tényezők:
· fokozott zsiradékfogyasztás, különösen az állati eredetű, telített zsírsavak formájában (fokozott zsiradéktartalmú nyugati étrend a bélflóra megváltozását okozza, az epesavakat karcinogén anyagokká bontó baktériumok kerülnek túlsúlyba)
· magas (heti 350 grammnál több) vöröshúsfogyasztás, ami általában együtt jár a magas zsiradékbevitellel és az alacsony zöldségbevitellel
· gyakori pácolt, pácsóval kezelt, füstölt termék fogyasztása
· magas összekalória felvétel, magas finomított szénhidrát és alkoholfogyasztás
· csökkent rostbevitel
· elégtelen szelénbevitel
· csökkent káliumbevitel

Védő tényezők:
· élelmirostdús táplálkozás (székletvolumen, motilitás serkentése, karcinogén koncentráció csökken, tranzitidő, kalóriasűrűség csökkentése, vastagbélsejtek táplálása a rövid zsírsavláncok által)
· mértékletes zsiradékbevitel, a növényi lipidek és halolajok előtérbe helyezése
· gyakori és változatos (minél színesebb) zöldségfogyasztás, napi legalább 500g mennyiségben, keresztesvirágúak gyakori fogyasztása (antioxidánsok, fitokemikáliák, fitoösztrogének)
· kálium, D-vitamin, B6-vitamin, szelén megfelelő bevitel (de lehetőleg étrendi forrásokból, hiszen kimutatták, hogy az étrend kiegészítős pótlás nem minden esetben olyan hatásos, mint az étrendi pótlás. sőt a megadózisú vitamin kiegészítés karcinogén lehet)
· természetes forrásból bevitt kalcium (kísérleti adatok alapján az epesavak és karcinogének vastagbélfalra gyakorolt negatív hatását képes csökkenteni)