Tévhitek a táplálkozásról

A daganatos betegeket érő egyik legnagyobb veszélyek a nem megfelelő helyről vett, nem hiteles információk és a tévhitek. Nagyon sok ilyet találni. Étrendkiegészítőket, cseppeket, tablettákat, porokat, teákat, vizeket, superfoodokat, csodaszereket vagy épp a legkülönfélébb szélsőséges diétákat.
Az tagadhatatlan, hogy a diétás beavatkozásoknak a rák terápiájában is döntő szerepük lehet. Viszont ahány beteg annyiféle megfelelő étrend, és ennek a kiválasztásáig nagyon alapos állapotfelmérés és megfelelő szaktudásra alapozott döntés vezet. Minden olyan diéta kerülendő, amelynek pozitív hatása nem bizonyított megbízhatóan klinikailag, így akár káros is lehet. És nem, nem tartozik ebbe a körbe “az xy-nak az vált be, hogy...”. Hiszen itt nem lehet tudni, hogy tényleg az vált be, vagy igazából a kezelés volt hatásos az egyéb módszer meg csak nem zavart bele, vagy ha épp tényleg az hatott, akkor egy ember tapasztalata nem jelenti azt, hogy másoknál is ilyen hatása lesz.

Az internetet, különböző cikkeket vagy akár könyveket bújva végtelen módszert találhatunk a daganatos sejtek kiéheztetésére, elpusztítására, amik általában különböző tiltólistákkal és drága termékekkel vannak tele. Legtöbbször a cukor mellőzését javasolják, ami néha csak a hozzáadott cukrot jelenti, néha viszont akár a gyümölcsfogyasztást is tiltják a természetes cukortartalmuk miatt. Néha a keményítő fogyasztásától is óva intenek, vagy épp mindenféle szénhidrátbevitel minimálisra csökkentése a cél. De találhatók olyanok is, amelyek szerint a cukor mellett a fehérjéket, a tejet, a vöröshúsokat, általánosan a húsokat, a kávét, a teát, a csokoládét, a növényi ösztrogéneket, sőt a csapvizet is száműzni kellene a betegek étrendjéből. Ha elég sokáig keresgél az ember, akkor egy idő után semmi nem maradna az étrendben. De igazából nagyjából bármi kikiáltható bűnbaknak az internet szerint.

Gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy komoly ellentét alakul ki az egészségügyi szakemberek és a beteg között ebben a témában. Részben érthető, hiszen a beteg szeretne minél gyorsabb, kíméletesebb megoldást a problémájára, ezt pedig az orvostól nem kapja meg, az internettől, és a jól hangzó reklámoktól viszont igen. Azonban az így kialakuló helyzet több komoly problémát is eredményezhet. Fontos tudni, hogy az egészségügyben alkalmazott szerek mindegyike rendkívül szigorú eljárásokon megy keresztül, mire alkalmazható gyógyszer lesz belőle. Ezek a készítmények hosszú kutatási folyamatokon, kísérleteken és vizsgálatokon mennek keresztül, hogy a lehető legbiztonságosabban, a lehető legtöbb információ birtokában kezelhessék vele a betegeket. Az alternatív, vagy kiegészítő terápiákra ezek a szabályozások nem terjednek ki, ami azt jelenti, hogy általában nem rendelkeznek a szükséges és megbízható tesztekkel, vizsgálatokkal, ami a biztonságos alkalmazáshoz elengedhetetlen. A szükséges kutatások hiányában rendkívül nehéz helyzetben vannak a szakemberek amikor ilyen kérdések merülnek fel, hiszen számukra a biztonság és a hatékonyság a legfontosabb.

Cukor

Az úgynevezett “cukrok” számos javasolt élelmiszerben megtalálhatók, beleértve az összetett szénhidrátokat, a gyümölcsöket és a zöldségeket. Ezek magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmúak, és összefüggésbe hozhatók a rák kockázatának csökkenésével. Így az a javaslat, hogy érdemes csökkenteni a túlzott cukor mennyiséget az étrendben, különösen „szabad cukrok” vagy „egyszerű” cukrok formájában (például a cukros italokban találhatók), mivel ezek hosszútávú, nagymennyiségű bevitele több szempontból negatívan hathat a szervezet állapotára, például a szénhidrát anyagcserére. De ez nem jelent teljes tiltást, az egészségtámogató étrend irányelveit érdemes ebben az esetben is követni, ha nem áll fent cukorbetegség. Ez azt jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 6%-a legyen hozzáadott cukorból, mely átlagosan körülbelül 17 gramm hozzáadott cukor.

Antioxidánsok

Gyakran javasolják az interneten vagy a várótermekben itt-ott-amott, hogy a kezelések idején nagyon-nagyon fontos a különböző vitaminok szedése, a magas antioxidáns bevitel. Valójában ezek szedése az orvos beleegyezése nélkül semmiképpen nem ajánlott, hiszen sok vitamin, antioxidáns kölcsönhatásba léphet a gyógyszerrel, így megváltoztatva vagy akár csökkentve annak hatását. A kemoterápia részben úgy fejti ki hatását, hogy megnöveli a szervezetben a reaktív oxigén származékok mennyiségét, ilyenek az úgynevezett szabad gyökök. Ezek károsítják a daganatos sejteket, ami a pusztulásukat eredményezi, és sajnos károsítják az egészséges sejteket is, ami nem kívánt mellékhatás. A rákos sejtek a fokozott anyagcseréjük miatt sokkal nagyobb mennyiséget vesznek fel ebből, emiatt veszélyesebb rájuk nézve, mint az egészséges sejtekre. A magas antioxidáns tartalmú étkezés lényege pedig éppen ezeknek a szabadgyököknek a semlegesítése.

Tehát az antioxidánsok alkalmazásával csökkenthető a kezelések mellékhatása, azonban ezzel együtt a kezelés hatékonysága is csökkenhet, nem éri el a kívánt ráksejtpusztító hatást sem. Vagyis maguk az antioxidánsok jótékony hatásúak egy egészséges embernél, azonban a kemoterápia alatt nem ajánlott a nagy dózisú alkalmazásuk. Magas antioxidáns bevitel elérhető mutltivitamin, vagy bizonyos készítményekkel (koenzim Q10, szelén, A-, C-, E-vitamin), nagyobb mennyiségű gyümölcs és/vagy zöldség smoothie bevitellel, ivókúrákkal. Vitamin pótlást minden esetben érdemes a kezelőorvossal egyeztetni. Zöldség és gyümölcs bevitel esetén a kezelés során azt szoktuk javasolni, hogy a napi összebevitel körülbelül 40 dkg legyen, amelyből körülbelül 10-15 dkg legyen a gyümölcs bevitel. A magas dózisú C- vitamin bár az antioxidánsokhoz tartozik, érdemes róla külön is szót ejteni. Amellett, hogy antioxidánsként gyakorlatilag védelmet biztosít nem csak az egészséges, hanem a ráksejteknek is, több más egészségkárosító hatása lehet. Nincs rá bizonyíték, hogy hatékony lenne a daganatok kezelésében.

B17 „vitamin”

Egy nagyon becsapós dolog, valójában nem soroljuk valóban a vitaminok közé. Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy gondolják minden, ami természetes egészséges is, de például ebben az esetben ez nem igaz. A barack, keserű mandula és más csonthéjasok magjában előforduló amigdalin, vagyis B17 „vitamin”, a cianogén glikozidok családjába tartozik, ami nem hangzik túl jól. Alkalmazása során nagyon könnyen súlyos mérgezési tünetek jelentkezhetnek, illetve a központi idegrendszer károsodását okozhatja. Ehhez például már 40 barackmag is elég lehet.

Fitoösztrogének

Elsősorban a mellrákos betegek kezelésénél szokott felmerülni. Ezek olyan növényi vegyületek, melyek képesek lehetnek az ösztrogén receptorhoz kapcsolódni. Sokszor merül fel a fitoösztrogén tartalmú zöldségek és gyümölcsök teljes tiltása, azonban az igazság az, hogy normál, kiegyensúlyozott táplálkozás során lehetetlen akkora mennyiséget bevinni, ami problémát okozhat. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a természetesen előforduló izoflavonokat tartalmazó étrend biztonságos. A szójaételek az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként használhatók nem húsos fehérjeforrásként, és rostot is biztosítanak. Ezzel szemben az olyan étrend-kiegészítők, amik nagy mennyiségben tartalmazhatnak fitoösztrogéneket, mindenképpen kerülni kell.


Gyógynövények

Sok növényt ismerünk, melyeknek egészséges szervezet esetén jótékony hatásai lehetnek, de a daganatos beteg kezelése nem ilyen helyzet. A legtöbb daganatellenes kezelést alapos számítások alapján adagolják, aminek segítségével elérhető a megfelelő hatás, illetve elkerülhető a túladagolás. Sok gyógynövény és gomba viszont nagyban befolyásolja a gyógyszerek felszívódását, lebomlását, egyes esetekben gyorsítják, máskor lassítják, ami semmiképpen nem jó a kezelés szempontjából. Ezek a nem kívánt hatások azt eredményezhetik, hogy csökken a kezelés hatása, a betegség a gyógyszerek ellenére is rosszabbodik, vagy éppen ennek ellentéte történik, és súlyos mérgezés lép fel ugyanannál az adagolásnál.

Tej, tejtermékek

Gyakran találkozni azzal is, hogy a tejtermelésben használt hormonok elősegítik a hormonokkal összefüggő rákos daganatok növekedését. Nincs kapcsolat a tejtermékeket tartalmazó étrend és a rák kockázata között, vagy a rák növekedésének elősegítése között a hormonok miatt. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a tejtermékek védő szerepet töltenek be az emlőrák kialakulásában a kalcium, D-vitamin, butirát, konjugált linolsav és laktoferrin fokozott bevitele révén.

Lúgosítás

Talán már azzal is van, aki találkozott, hogy a savas környezet elősegíti a rossz egészséget, míg a lúgos környezet előnyös és elősegíti a jó egészséget. Azt állítják, hogy az elfogyasztott étel befolyásolhatja a szervezet pH-ját, és mivel vérünk természetesen lúgos (~pH 7,4), a savas ételek fogyasztása felborítja az egyensúlyt. Azonban nincs konszenzus az élelmiszerek savas vagy lúgos csoportosítását illetően, sok helyen tévesen osztályozták őket. A vér pH-ját (7,4) a vesék és a légzőrendszer szigorúan szabályozzák. A felesleges sav a vizelettel ürülhet. A vér pH-ját nem változtatja meg a táplálékfelvétel. Ami nagy szerencse, hiszen elengedhetetlen a stabil pH az élethez a vér esetén. A lúgos étrend azt sugallja, hogy a lúgos étrend fogyasztása lúgos környezetet teremthet, és ezáltal elpusztíthatja a rákot. Azonban sem a rákos sejtek, sem az egészséges sejtek nem képesek túlélni lúgos vér esetén. Nincs olyan tudományos irodalom, amely megállapítaná a lúgos étrend előnyeit a rák gyógyításában. Az egyetlen olyan helyzet, amelyben a vér pH-ja megváltozik, a metabolikus acidózis során, amikor az egyén súlyosan beteg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a testünk pH-ja sem azonos mindenhol.

Ketogén diéta

Az internetet bújva sokféle módszert találhatunk a daganatos sejtek kiéheztetésére, elpusztítására, amik általában hosszú tiltólistákkal és drága termékekkel vannak tele.
Egyre több klinikai vizsgálat van folyamatban azzal kapcsolatban, hogy az éhezés, és a hatását utánzó diéták milyen hatással vannak az egészséges és a rákos sejtekre, és miként hatnak a kemo- és radioterápia hatásfokára. Az osztódó rákos sejtekben megnő a fehérje- és zsírsavfelvétel és -szintézis egyaránt, így érzékennyé válnak az extrém diétás feltételek – éhezés és bizonyos ketogén diéták – által a tápanyag-ellátásban előidézett széles körű változásokra. A normál sejtek a rákos sejtekkel ellentétben jól alkalmazkodnak az éhezéshez, és stressznek ellenálló működésmódra váltanak: kevesebbet osztódnak és nagyobb fokozatra kapcsolják sejtek védekező mechanizmusait. Az éhezés nemcsak a kemoterápia mérgező hatásaitól védi az egészséges sejteket, de egyes ráktípusok esetén ugyanolyan hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, mint maga a kemoterápia. Viszont azt mindenképpen tudni kell, hogy az az “éhezés” kifejezés, amit a vizsgálatok során használnak, az általában nem ugyanaz, mint amit a hétköznapokban éhezésnek gondolnak. A klinikai körülmények között előidézett éhezés nem pusztán a különböző tápanyagok megvonása, hanem egy rendkívül nagy alapossággal, minden szempontból megfelelően, a szervezet számára elfogadhatóan összeállított diéta, ami imitálja az éhezéses állapotokat. Ehhez teljes team támogatás, szoros kontroll szükséges. A megelőzésben a kéthavonta 48-72 órás böjt hatékonysága mellett szólnak bizonyítékok, de ezek is további vizsgálatokat igényelnek.

Tehát, ami a vizsgálatokat illeti, azt már biztosan tudjuk, hogy a daganatos betegségekre jellemző a módosult anyagcsereállapot. A vizsgálatok szerint a rövid távú, éhezést imitáló étrend (mint például ketogén diéta) jól tolerálható és biztonságos 72 órán át, fokozhatja a kemoterápia hatékonyságát és csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait. Jelenleg több klinikai vizsgálat is folyamatban van, amelyek az éhezés hatását utánzó diéták hatását vizsgálják (emlő- és prosztatarákos betegeknél). Az eddigi eredmények alátámasztják a rákellenes hatékonyságot. Azonban, hogy ezek a gyakorlatban is elterjedjenek, még sok hosszútávú és nagy esetszámú kutatás, vizsgálat eredményére lesz szükség, és ekkor is szoros egészségügyi kontroll szükséges a rövid diétás megszorítások mellé. És nagyon fontos kiemelni, hogy ezek nem folyamatosan tartott szélsőséges diéták, megszorítások, hanem rövid ideig, például 72 óráig tartó “kúra”. Megfelelő kontroll mellett.

Semmiképp ne kezdjen neki senki az ész nélküli koplalásnak, hiszen egy rosszul összeállított étrend nem a rákos sejtek kiéheztetését és ezáltal a gyógyulást fogja eredményezni, hanem hiányállapotokat, hiánybetegségeket, állapotromlást, a kezelések késleltetését, rosszabb esetben leállítását vagy életveszélyes cachexiat, ami legsúlyosabb esetben már visszafordíthatatlan. Becslések szerint a betegek 10-20%-nál tulajdonítható biztosan a halál okának malnutríció, nem pedig maga a rákos megbetegedés. Nagyon fontos, hogy hosszútávon a szervezet hozzájusson minden számára életfontosságú tápanyaghoz és a kellő mennyiségű energiához, hiszen ez alapfeltétel a szervezetünk megfelelő működéséhez. De az éhezés nem mindenki számára biztonságos. Egy embereken végzett vizsgálatba például nem vontak be olyan rákos személyeket, akiknek cukorbetegségük volt vagy normál testsúlyuknak legalább 10 százalékát már elvesztették. Emellett az éhezés fejfájást és vérnyomáscsökkenést okozhat, ami egyes betegek esetében veszélyessé tesz bizonyos tevékenységeket (pl. az autóvezetést).
Tehát az erős bizonyítékok hiánya és bizonyos embereknél fennálló kockázat miatt nem javasolt bizonyos állapotok, például szívbetegség, cukorbetegség vagy korábbi vagy meglévő étkezési zavarok. Alacsony testtömeg-index (BMI≤19 kg/m2) vagy a közelmúltban előfordult fogyás.

Fontos kiemelni, hogy ahhoz, hogy ezek a kezelések tényleg a lehető leghatékonyabbak legyenek, minden esetben beszéljék meg a kezelőorvosukkal és dietetikusukkal, ha bármilyen étrend-kiegészítőt, tablettát, cseppet, teát vagy bármi ilyesmit kezdenek kúraszerűen használni, vagy ha épp valamilyen daganatellenesnek kikiáltott diétába kezdenének. Ez amiatt nagyon fontos, mert ezek mind-mind kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel, amivel csökkenthetik vagy megváltoztathatják a hatását például. Szóval lehet, hogy azzal, hogy az úgymond hivatalos kezelés mellett titokban mást is kipróbálnak épp ellenkező hatást fogják elérni, mint szeretnék. Fontos, hogy megbízzanak azokban, akik kezelik és elhiggyék, hogy nekik tényleg az a fontos, hogy eredményes legyen a kezelés, és épp ezért ne titkoljanak el előlük semmit, még akkor sem, ha esetleg félnek a reakciójuktól.